Felkészülten akarsz belevágni a Neumann-játékba? Ha igen, olvasd el gyorsan az alábbi cikket, meglátod, sokat segít a versenyben.
PÉNZÜGYI LEGEK MAGYARORSZÁG ÉS A VILÁG KAPCSÁN
Magyarországhoz köthető néhány különlegesség
A XIV-XV. századi Európában Magyarországon bányászták a legtöbb aranyat. A legsikeresebb korszakban a Magyar Királyság biztosította a kontinens teljes aranykitermelésének 80 százalékát, körülbelül évi 2500 kilogrammos mennyiséget. A bányászati tevékenység működéséhez I. Károly (Károly Róbert) is nagyban hozzájárult, aki a bányapénz átengedésével új bányák nyitására ösztönözte az akkori nemességet. Nem csoda, hogy később ő verette az első magyar aranyforintot is 1325 körül.
A XIX. század során az Osztrák-Magyar Monarchia a kontinensen egyik fontos gazdasági szereplője volt, ennek ellenére az osztrák-magyar korona sosem vált Európa meghatározó valutájává. A magyar forradalom és szabadságharc 1848-as kitörése után megalakuló legelső önálló és független magyar kormány (Batthyány-kormány) pénzügyminisztere Kossuth Lajos lett. Az ő nevéhez fűződik az 1848 augusztusában kiadott első magyar nyelvű bankjegy (Kossuth-bankó) megjelenése is. A XIX. század azonban több szempontból is meghatározó volt Magyarország gazdasági-pénzügyi, és tudományos fejlődése számára. Ehhez számos vagyonos család nagyösszegű adománya kellett. Gondoljunk csak a Lánchíd megépítésére, a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Múzeum megalapítására. Ezeket mind a Széchenyi családhoz kötjük, és gondolhatnánk, ők voltak a legnagyobb adományozók. Ez azonban téves, ugyanis a XIX. század legnagyobb adományozója a Sina család volt, akik rengeteg pénzt adtak a magyar művelődés, kultúra és tudomány előmozdítása érdekében.
Egy ország pénzügyi működésnek és nemzeti függetlenségének egyik elengedhetetlen pillére a jegybank. A Magyar Nemzeti Bankot 1924. június 24-én alapították, és első elnöke Popovics Sándor volt. A jegybankokfelelnek a monetáris politika stabil működéséért, így többek között az ő feladatuk a bankjegyek kibocsátása is. Az MNB indulása után két évig még koronát, majd 1926-tól kezdve pengőt nyomott. Érdekesség, hogy ebből a pénznemből készült Magyarország legnagyobb címletű bankjegye is, az Egymilliárd b.-pengő. Kevesen tudják, hogy ezt kereskedelmi forgalomban már nem használták. A legnagyobb, forgalomba is került címlet a Százmillió b.-pengő volt.