A bankok szerepe a gazdaság működésében

Cikkünkkel nemcsak a bankok működését ismerheted meg, hanem ha figyelmes vagy, a Neumann Next-re való felkészülésben is hasznát veheted.

A bankok a jelenlegi gazdasági rendszerünk nélkülözhetetlen szereplői, hiszen a javak elosztása a piacon történik, és a piaci adásvételek a pénz közvetítésével történnek.

A kétszintű bankrendszer

A piacgazdaságban a pénz a bankok hitelnyújtásának az eredménye. Minden hitelnyújtás egyben pénzteremtést is jelent, és minden hiteltörlesztés a pénz megsemmisülésével jár.

A modern gazdaságokat általában kétszintű bankrendszer jellemzi. A „felső” szint a jegybank, amely Magyarországon a kereskedelmi bankok és az Államkincstár számláit vezeti, készpénzkibocsátási monopóliuma van, felelős a pénzügyi stabilitásért és a monetáris politikáért. Az „alsó” szinten a kereskedelmi bankok helyezkednek el, amelyeknek a háztartások és a vállalatok az ügyfelei; azaz szervezeti szempontból is elválnak a jegybanki és a kereskedelmi banki funkciók.

A kereskedelmi bankok funkciói

A kereskedelmi bankok alapvető funkciói a számlavezetés, a betétgyűjtés, a pénzforgalom lebonyolítása, és a hitelezés. Ezek a funkciók egymással szoros kapcsolatban vannak.

A bankok segítségével megvalósuló készpénz nélküli pénzforgalom fontos feltétele, hogy az érintett ügyfelek számlát nyissanak a banknál. A banki szolgáltatásoknak rendszerint költségük van, ezért a számlanyitás előtt érdemes átgondolni, hogy milyen szolgáltatásokra lesz szükségünk, és ennek megfelelően kiválasztani a számunkra optimális megoldást.

A betétgyűjtés körébe tartozik a bankszámlára érkező ösztöndíj vagy fizetés, a magasabb kamat reményében lekötött pénz és bármely más esemény, amelynek kapcsán a bankszámlán lévő pénz mennyisége növekszik. A hazai bankokban nem csak forintot, de eurót, dollárt és más idegen fizetőeszközöket is elhelyezhetünk betétként deviza számlánkon, ilyenkor ügyfélként a bankkal szemben valamely idegen pénzben fennálló követelésünk keletkezik. A betétként elhelyezett befizetések esetében egyébként minél hosszabb időre kötjük le az összeget, annál magasabb kamatra számíthatunk.

A bankszámlákon lévő pénz teszi lehetővé a pénzforgalom lebonyolítását is, így az átutalást, a készpénz be- és kifizetését, az inkasszót, vagyis a beszedési megbízást, és a fizetési kérelem indítását. Utóbbi kettőt mindig a jogosult – azaz aki a pénzt kapja – kezdeményezi, míg az átutalást a kötelezett – aki küldi a pénzt – fogja elindítani. A számlánkra készpénzt a bankfiók pénztárában, bankjegy be- és kifizetésére alkalmas automatán keresztül, illetve postai számlabefizetési megbízással is befizethetünk.

Átutalás tekintetében akár már 10 millió forintot is küldhetünk azonnali utalással, mely 5 másodpercen belül teljesül. Sőt, még a számlaszámot sem kell tudnunk, egy másodlagos azonosító is megadható, mint például egy e-mail cím, mobilszám vagy adóazonosító jel. Beszedési megbízással intézhetünk olyan rendszeresen felmerülő, nem készpénzes kiadásokat, mint például a rezsi, a közművek vagy a lakhatással kapcsolatos egyéb kiadások.

Fizetési kérelemmel lehetőségünk van a számlavezető bankunkon keresztül megkérni ismerősünket, partnerünket, hogy utaljon számunkra egy bizonyos összeget. Ez a funkció jól használható például akkor, ha egy társaságban valaki rendezte az éttermi számlát, és így szedi be a többiektől a rájuk eső részt.

Ha lakást vagy autót szeretnénk vásárolni, de nem áll rendelkezésünkre elegendő pénz, hitelt tudunk felvenni a banktól. A hitelek összehasonlítása nem könnyű feladat, hiszen az akár csak kis mértékben eltérő összegek, a különböző futamidők és kamatlábak könnyen zavarba hozzák a pénzügyekben járatlan ügyfeleket. Ezt küszöböli ki a Teljes Hiteldíj Mutató, azaz a THM, amely egyetlen számadattal teszi összehasonlíthatóvá a bankok különféle hiteltermékeit, így ki tudjuk választani a számunkra legmegfelelőbbet.